Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.01.03

A tetőtér beépítések során az alábbi tartószerkezeti problémák lépnek fel a leggyakrabban.

- kicsi belmagasság
- túl keskeny vagy nem elég mély sávalap
- kis teherbírású födém
- lépcső kialakítás


Érdemes még a beruházás megkezdése előtt foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, mivel ezek a tételek több százezer forintos többletköltéget eredményezhetnek. Egy utólag felmerülő költség senkinek sem öröm. Nézzük tehát milyen kérdésekkel kell foglalkozni.

1. Kicsi belmagasság. Ha nem nem elegendő a meglévő belmagasság több megoldás merül fel:

a) A meglévő tetőt el kell bontani és helyette újat építünk. Az új tetőszerkezet épülhet térfalra vagy, ha ezt az előírások nem engedik, készülhet a közbenső alátámasztások elhagyásával. Az előbbi esetben a térdfal az utóbbi esetben a szaruzat megerősítésére kell számítani.

b) Ha a meglévő tető megtartása mellett döntünk, úgy a meglévő szerkezetből ki kell vennünk, amit csak lehet. Ez általában a kötőgerenda kiváltását jelenti. A képgaláriában erre lehet példát találni.

c) Ha új födémre lesz szükség, akkor ezt is célszerű a meglévő födémgerendák közé sülyesztett kialakítással megoldani. Ez persze csak fa födém esetén jöhet szóba. Részletesen lásd. a 3. pontban.

2. Nem megfelelő alapozás- A legtöbb meglepetést az alapozás szokta okozni. Általában arra számítunk, hogy ami eddig megállt, egy kis többlet súlytól nem dől össze. Nos, vannak meglepetések.

a) Van alap, de nem elég széles. Ebben az esetben melléalapozással megoldható a megerősítés. Ez a legolcsóbb megoldás. Ne feledkezzünk el azonban arról, hogy a régi és úgy alap együttdolgozását biztosítani kell. Ez történhet például a két szerkezet összetüskézésével, bevéséssel.

b) Van alap, de nem elég mély. Ha az alapozás nem éri el a talajszint alatti 80cm-t, az alapozás nem megfelelő.
Ennek részletezésével itt most nem foglalkozunk, de legyen elég annyi, hogy ez az épület süllyedéséhez vezethet. A megoldás ebben az eseteben a meglévő sávalap szakaszos aláalapozása. Elég munkaigényes, de jobb mintha megsüllyed az épület.

c) Teljesen hiányzik az alap. A falak a talajra épületek. Ebben az esetben is a szakaszos aláalapozás a megoldás.

3. Kis teherbírású födém
A legtöbb családiház padlás födém fa gerendás vagy valamilyen E gerendás födém.
Előfordul acél gerendás is vagy vasbeton födém palló, monolit vasbeton. Ezek olyan ritkák, hogy jelen írásunkban nem térünk ki rájuk.

a) Borított gerendás fa födém
A 80-100cm-re elhelyezkedő fa gerendák alsó és felső síkján többnyire deszka borítás található. Ez a födémtípus jól ellenőrizhető és "egyszerűen" megerősíthető. A meglévő fa gerendák közé vagy fölé új gerendákat kell beépíteni.
Ennél a födémtípusnál ált megerősítésre van szükség. A meglévő fa födém szinte sosem felel meg az előírásokban megadott (ami a mai kor követelményeihez igazított) terhekre.
Sajnos sokan belevágnak meggondolatlanul a tetőtér beépítésbe, mert egy ismerős azt mondta, ez biztos megfelel. Hát érdemesebb előbb megkérdezni egy szakembert és az alapján egy közelítő ajánlatot kérni.
Ami előnye lehet még ennek a födém típusnak, hogy a megerősítést akár házilag is el lehet készíteni.

b) Csapos fa födém
A fél henger alakú fa gerendák közvetlenül egymás mellett helyezkednek el. Ha ilyet talál valaki, akkor örülhet, mivel ezek többnyire megfelelnek a követelményeknek.

Mindkét típusnak van egy hátránya: a víz.
Ha vizes helyiséget akarunk a tetőtérbe, akkor nem célszerű alatta fa födémet hagyni. Bármikor lehet csőtörés, ami eláztatja a fát, ami korhadni kezd.
Megoldás lehet ebben az esetben, a vizes helyiség földszintre helyezése, új vasbeton födém késztése, vagy a vizes helyiség megmelése, hogy csak abban a mezőben készüljön vasbeton födém.

c) E gerendás födém - betontálca
A betontálcás födémek nem felelnek meg tetőtér beéptésre. Eddig minden esetben megerősítésre volt szükség.
Jó esetben ezt meg lehet oldani egy 6cm-es vasalt aljzattal, ami az E gerendák fölött, esetleg között készül.
További lehetőség a betontálcák fölötti mező bevasalása így monolti vasbeton készítünk, melyek az E gerendákkal együtt dolgoznak.

d) E gerendás födém - Horcsik
Ha az E gerendák között tégla betétet találunk, akkor Horcsik födémmel van dolgunk.
Ez jó födém. Sokszor meg is felel, de nem minden esetben. Ez elég változó, de érdemes reménykednünk.

e) E gerendás födém béléstestes
Ha az E gerendák között béléstestek vannak az elég jó jel. Ez is többnyire megfelel.
A gerendák ált. 60cm-es távolsággal vannak elhelyezve.

Ha az utolsó két típus ha nem felel meg az nagyobb gondot jelent. Ezeket a födémeket jó esetben rábetonozással lehet megerősíteni. Ha ez nem lehetséges, akkor többnyire új födémet kell készíteni.

A fenti tapasztalatokra persze nem lehet 100%-osan támaszkodni, de arra jó lehet, hogy mik azok az esetek, amikor szinte biztos számítanunk kell megerősítésre.

4. Lépcső kialakítás
A gerendás födémeknél akkor vagyunk "szerencsés" helyzetben, ha két gerenda között éppen elfér a lépcsőkar. 
A tervezésnél érdemes abból kiindulni, hogy a lépcsőkar a gerendákkal párhuzamoan fusson. Ez sokszor nem a legjobb építészetileg viszont igen sokat lehet spórolni, ha nem kell a födémgerendákat bontani, elvágni, stb.

Ha ez mégsem járható út vagy a gerendák túl sűrűn helyezkednek el, akkor ki kell szedni vagy el kell vágni pár gerendát. Figyelem: a feszített vasbeton gerendákat TILOS elvágni vagy megvésni!

a) Teljes mező bontása
Ha a teljes mezőt ki kell bontani, akkor a legolcsóbb, ha kihasználjuk "lépcsőháznak" az kibontott teljes részt.
Ha kevés a hely, akkor viszont ált. vissza kell "foltozni" a födém egy részét. Ezt legtöbbször monolit vasbeton szerkezettel tudjuk megoldani, mert abból bármilyen alaprajzot ki lehet alaktani.
Acélból is meg lehet csinálni, de az sokszor drágább.
Szóba jöhet még a fa is, de az valószínűleg le kell támasztani valahol.

b) Részleges bontás
Ha csak egy kis részt akarunk kibontani, akkor egy pillér beépítésével vagy valamilyen gerenda beépítésével tudjuk teherbíróvá tenni a megmaradó födémmezőt.
A pillér viszonlag egyszerűnek tűnik, de elég sok járulékos költsége van. A pillér alá alapot kell építeni. Az alapkészítés burkolat, aljzat, vízszigetelés bontással, fölkiemeléssel jár. Nem egyszerű.
A regenda lehet lelógó vagy rejtett (a födémből nem kiugró). Ezt acél, vasbeton vagy fa szerkezetből lehet elkészíteni. Ennél pontosabban csak a konkrét geometria ismertében lehet nyilatkozni.

Személyes véleményem, hogy nem érdemes csigalépcsőt tervezni egy meglévő födém áttörésekor. A legtöbb födém valamilyen gerendás szerkezet és sokkal gazdaságosabb, ha a kihasználjuk ennek adottságati.
A csigalépcsőnél túl sokat kell bontani és aztán visszaépteni, de persze ez is megoldható a legtöbb esetben.

 

A mappában található képek előnézete tetőtér beépítés

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Balassagyarmat

(Horváth Viktor, 2018.11.02 22:14)

Választ várok illetve címem :
Wiktor20000@gmail.com

Balassagyarmat

(Horváth Viktor, 2018.11.02 22:12)

Üdvözlöm,

Segítséget szeretnék kérni, adott egy régi építésű parasztház, vályog illetve vályog és tégla.
Tetőszerkezet régi de komolyabb problémái nincsenek , csak egy.
Az egyik kötőgerenda ami a falazaton túl lóg hajolni kezdett, lassan a letörés szélén áll.
Mivel a gerenda nem volt dobozolva , befedve valószinű hogy a pára csapadék és egyébb környezeti tényezők miatt , és egy régi mára már nem használt visszabontott kémény miatt kezdi feladni a szolgálatot.
A tetőszerkezet még nem követi és a falakon sem látni repedést süllyedést hasonlókat.
Viszont a csatorna tartók a kritikus pont közelében és már nagyobb távolságra is engednek.
Lehet valahogy nagyobb átalakítás , bontás nélkül javítani kiváltani.

harlam@gmail.hu

(Mészáros István, 2016.09.15 05:54)

Tisztelt ur/hölgy

Kérdésem az lenne, vályogvházban szeretnék térnövelés miatt egy födém tartó falat kibontani 6 m hosszan, csak a két végén alátasztás esetén milyen anyagot javasol a fal kiváltására pl 2 db160IPE, 38porotherm pillérel amin teherelosztónak van egy acéllap megfelelő lehet?